Haladjunk a hullám mentén szóhéj az örvények szeszélyeire engedelmes és beleegyező irizáló árnyalatokkal rágva nyisd tágra a szemét csodálkozva találkozással. Megérkezett a karnyújtásnyira adjuk le a kikötőket a bank gránitja ellen emeljék fel a molnár hangjait amíg a festék leválik vízi tyúkom a múzsám Rád hagyom keserű trollkodó véremet zöldalgától megfojtva felesleg nélkül a karod kínálata előtt az én felfogásom a végzetem az egyetlenem a románcom ezerszer újjávarázsolt az elhagyás gyanúja nélkül azzal, hogy megsemmisíti magát a tiszta szerelemben.
