• 

 Nadiát a szomszédokkal hagytam el, akik az épület tetején laktak alosztály és én csak azért érkeztünk a klinikára, hogy lássam a születésedet. Rátette anyukád mellkasa, nehezen lélegezted, bedagadt hasa nagyméretű rosszindulatú daganat, amely a gerinchez tapad.

Kezdődött az életed.

Három-négy éves voltál. -ben történt a lakóépületünket a rue Nicolas garázsaitól elválasztó műút Nicole. Úgy mozogtál, mint egy inga a kis faállványaiddal a lábad végén fegyver. A testedet egy gipsz merevítette, amely a lábujjaktól befedte mellkas. Mosolyogtál, te a nagy Bédé, ahogy én hívtalak, és arra biztattál lépj vissza még egy kicsit, hogy megmutassa, milyen jól jártál. És elvittelek a karjaiban és felemelt.

Eljöttél hozzánk Marcillatba. Nekünk volt felvette a Clermont-Ferrand repülőtéren Marseille-ből. Ön nekem adta ezt a zománcozott agyagszobrot, nehéz labda a fekete ásatás – ösztönzést a dolgok mélyebbre ásására nincs beleszólása, és durva élek a potenciális ragadozók elleni védekezéshez. elvettem ez a tárgy a szenvedésed szimbólumaként, amit sikerült valahogyan és megkért, hogy osszam meg. Azóta ez a bál összeköttetésként kísért te és én. húsz voltál.

Tronçais erdő az Allierben. Leadtalak egy karosszékben egy magas fákkal felnagyított széles sikátorban. Nekünk volt több száz métert tettem meg, aztán mentem előre, elhagyva téged egyedül, ahogy javasoltad nekem. Visszakövetem a lépteimet … már nem voltál az ! Hosszú percekig hívtalak. Nem válaszoltál. Aggódó, Kerestelek, hogy végre mozdulatlanul lássak egy kis ösvényen, nem messze a. Hosszú csend támadt. Körös-körül humuszszagok táncoltak tőlünk. A szél az egymást követő illatok takaróján keresztül párbeszédet folytatott. Mi kézen fogva tartják a nemez dolgok kendőjében. akkor tudtam hogy egy oldalon álltunk, testvérek, Egy apa és a fia, hallgatni és üdvözöljük, ami van.

Ezekből az elmúlt évekből a hosszú idő jut eszembe telefonbeszélgetéseinket, te a fiam, Sylvain és én Gaël apa ahogy hívtál. Arról volt szó, hogy min mentél keresztül a pillanatban és a múlt bizonyos felvillanásai, amelyeket élvezettel idéztél fel. Mire jó emlékek. Még mindig hallom nehéz, vontató hangodat azokból a hosszú éjszakákból. Soha nem voltak kész mondatok. Te kerestél a kifejezést, hogy a beszéd pontosan és világosan elmondja a lényeget. És ha néha bizonyos szavak túlszárnyalták a gondolataidat, hogy egyensúlyba kerüljenek instabil a szépség és az értelmetlenség között az előzőekhez képest, ez volt jó ügy érdekében, az innováció ahhoz képest, ahol voltál, Ön a történések esztétája. És te ilyen voltál, gyakran előre, Te ki fizikailag nem működött. Emlékszem bizonyos témákra, amelyek felmerültek beszélgetéseinkben, például a teremtésről, a művész testtartásáról hanem a barátság és a szerelem is – a testek szeretete, a lények szeretete. Ön szeretett embereket. Ritkán panaszkodtál, és mindig én voltam az, aki rövidített a beszélgetést, ami órákon át folytatódhatott volna.

És ha ezen az éjszakán elmentél 18 au 19 október, ez az, hogy elkerülje a fizikai állapotát, mint egy szenvedő embert, akinek az egészségi állapot csak romlott, hanem az is, hogy folytassa a munkáját innen túl, te, az abszolútum és az igazság keresője, akit egy erő rendelt el sokkal erősebb nálad, parancsoló hívást, amit éreztél. mulattál, kíváncsi, olyan témák érdekelnek, amelyekről beszélhetnék, kapcsolódó témák esztétika, pszichológia és spiritualitás. Néha volt humorérzéked részletes, néha kártevő, te vagy a bájos dandy, aki a jó szót művelte bölcsen és soha ne bántsd. Te vagy a kétségbeesett élet szerelmese ennek a testnek, amitől olyan sokat szenvedtél, szúrós tekinteted mandulaszemű és kissé ironikus mosolyod az istállóajtóhoz szegezett pillantást vetni a lelkedre, akik munkálkodnak azok felé, akik furcsán normálisak megfelelésükben nem éltek.

Lélektől lélekig mellettem vagy. Amikor már voltál felszabadult a bőréből néhány órával a telefonhívás után adtunk tovább, hogy kapcsolatba lehessen lépni nagyapád temetésével.

Egy utolsó szó : “Bocsánat”. Tudd, hogy én kérj bocsánatot, amiért nem voltál jelen gyakrabban.

Viszlát Grand Bédé, a fiam, Sylvain .

171

 Apám meghalt
 és nem tudom visszatartani a bánatomat.
 Az emlékek rózsafüzére együtt
 összeomlik az álmatlanságban .

 A kisfiú a padláson
 eltette kapszuláit és futóit a Tour de France-ról. 

 Az " vízköpő " gyermekkori mosoda
 nem más, mint egy rozsdás medence
 " frugeres - szerelmeim " összeomlik a ködben
 őszi kinézettel .

 Új nap fog felvirradni
 a harmatgyöngyökkel díszített pókháló.

 Lépések csikorgatják a padlót
 jelenléted utolsó szakasza .

 Nous ne retournerons plus les crêpes
 a legkisebbek örömteli kiáltása kíséretében .

 A vadludak repülése
 már nem várható el, mint először.

 Az " négy ló " Renault
 többé nem hordjuk a kerékpárjainkat .
 
A trombita elhallgat
 a hálószoba ajtaja mögött  .

 Egy oldalt forgattak
 most van élet .

 A zöldséget és az ásványi anyagot a sütőben felmelegítjük
 hogy a lényeges gyertyái felemelkedjenek .

 Megéri átkelni a gázlón
 a sebezhetőség előfordulásához .

 Fogjuk meg az emlékezés csonkját
 és sietség nélkül becsukódik a fiók .

 Legyünk világosak és ragyogó szellemek
 szóval az egyesített kezek az .

 Bölcs és nyitott arra, ami jön
 legyünk szépségcsempészek .

 Egyértelműen felajánlották annak, ami van legyünk torok 
és az új ételek nyelve .

 Énekeljünk a tavasz friss szelében
 a szabad lélegzet andantája .

 Kész szívvel üdvözöljük
 a kikelt titokzatos világ energiái .

 Időmérő és az igazság madara
 hozzád beszélek .

 Akik követik, a gyerekeim ,
 Lazítsuk le életünk labdáját és sétáljunk  .

 Félelem nélkül, a szívet az igazak öröme övezte
 legyünk az eljövendő aratás szalmája és gabonája  .


 170 

• 

A szoba volt meleg. Rozsdaszínű szőnyeg hevert a padlón. Nekünk volt levette a cipőnket. A bátyám és én terveztük ezt a fa konstrukciót és a tér. Több rekesz volt.

Karakterek gyorsan megtalálták a helyüket. Néhányan frátiákba csoportosították magukat és mások párban. Egyedül találtam magam, nem tudom miért. A enyhe szél járta át a szobát. Ekkor repültem városok felett és kampányok. Egy magaslaton ülve elgondolkoztam a munkánkon. Ott volt minden. És ez a távolság kellett ahhoz, hogy rájöjjek, az életem be van írva mint előre, ott előttem. Akkor arra gondoltam, mi lehet történjen velem. Ahhoz is, hogy mindezt át tudjam hatolni és felfogjam, szükség volt rá tudom az okát. És kerestem, és kerestem, … ig hallgasd, ahogy kimondom ezeket a szavakat, amelyekről úgy tűnt, mintha egy lélek fújna rejtélyes. … Ő okozta nekem. … Olyan egyszerűen volt kifejezve, és így nyilvánvaló, hogy időt szakítottam arra, hogy leírjam ezt a néhány mondatot.

Vigyázzunk a szüleinkre

legyen együttérzés

támogatni egymást

élvezni az életet

hogy boldog legyen, kellemes, boldog

légy spontán és természetes a szerelemben

le kell választani, a lehető legtöbbet, kapcsolatok és áruk

nagylelkűnek lenni

etikus magatartást tanúsítanak

tegye meg a megfelelő lépéseket

vigyázni egymásra

kezelni az érzelmeit

folyamatosan érzékeljük elménk állapotait

és amikor feltámad a gondolat

küldjük el ezt az üzenetet gyermekeinknek .

169

• 

Felnőttképzés .

Élj a itt .

Szelídítsd meg a halott .

Nézd meg magas .

Alkotója lenni kultúrák .

Él tudatosság a megismerés folyamata : észlelés – szenzáció – gondolat (kép, ötlet) – mellékletet – reprodukció ;  örömet eredményező ill frusztráció tehát a szenvedésre, ezért kell dolgozni a szenvedő .

Gyakorolja a “átható látás”, azonnali érzékelése annak, ami van .

Benne lenni a világban való lét öröme, ban,-ben ” párbeszédes ” tudás között többes szám és a tapasztalati önismeret, végtelen párbeszéd, anélkül, hogy előre látta volna a célt és a veszélyeket .

A visszavonulás ellen önmagán .

hogy a igazságos viszony a kozmoszhoz .

Állampolgárának lenni világ .

Csak okosan, szabályozza a gondolkodásmódját, mások szolgálatára lenni, részese lenni világ .

Figyeld a a világ, mintha először látná .

hogy a nem tudó hozzáállás .

Tudd, hogy a a filozófia átadja a helyét a filozófia tevékenységének .

Nézd meg tisztában van a gondolat természetével .

hozzátok elő másokban a ” Gondolj magadra ” .

hogy a párbeszédet és a másikhoz való kreatív alkalmazkodást .

Legyél a a múltban végzett összes reflexió tárháza .

Tisztában lenni valamivel tudatában lenni valaminek, koherens és racionális .

alázatosnak lenni az elhangzottak vagy leírtak előtt .

Előtt nyelv kíváncsi, mit jelent, mit kell mondania és mit tud mond .

legyen toleráns és megvédeni a gondolat szabadságát .

Határozza meg az óceáni érzést azzal, hogy úgy viselkedik, mint René Char, akiért : ” A bizonyítékok minden összeomlásakor a költő a jövő szavával válaszol ” .

168

• 

 Je ne sais qui m'a mis au monde
 ni ce qu'est ce monde
 ni qui je suis .

 Je vois ces années-lumière qui m'entourent
 et me trouve coit
 en un point de cette immensité
 sans savoir pourquoi je me trouve ici plutôt qu'ailleurs .

 Je ne sais pourquoi ce peu de temps qui m'est donné de vivre
 se trouve ici à mes pieds
 enchâssé de toute éternité
 dans ce qui m'a précédé
 et dans ce qui me suivra .

 Je ne vois qu'infinités
 de toutes parts
 comme poussière virevoltante dans le rai de soleil
 comme forme effacée par la forme qui suit .

 Ce que je sais
 c'est que je dois mourir
 mais ce que j'ignore
 est cette mort même que je ne saurais éviter
 et qui me convoque à la vie
 tel l'enfant prodigue
 dans les bras du père
 dans ce monde de mystère
 où l'anfractuosité des promesses
 nous convoque à être ce que nous avons toujours été
 dans la chambre nuptiale des commencements
 l'ombre de ton ombre
 a végzetem .


 167 

• 

Az emberi lény hármas. Ő test, psziché és szellem.

A test, ezt látjuk rólunk, Ez gyenge és romlandó.

A pszichés a középszintű. Ő a mozgalom, érzelmi és mentális. Ingadozó. Nem tudunk építeni rajta. A pszichológia tisztázza a dolgokat. Elhárítja az akadályokat és képes elérhetővé tenni az önismeret elemei számára, de nem a felébredésünk számára, ahhoz a jóléti állapothoz és a létezővel való egyesüléshez, legvégén beteljesülés annak kifürkészhetetlen rejtélyében, hogy mi hajt bennünket a mélybe lényünkről, ezt a lendületet, ez “zöldesség” dolgozó, mint például a tervezi Hildegard of Bingen.

A lélek szelleme vagy élvonala, vagy a szív, van ami közel van és kommunikál a felsőbb világokkal. Az elme felismeri, hogy elpusztíthatatlan. Ő hatalmas, fényes és vidám.

Az ember olyan, mint egy olajlámpa beleértve a lámpatestet is, az olaj és a kanóc lenne a három emelete. az test lenne a lámpa terrakotta tárgya, a törékeny edényt és szükséges, különben nem indulna be az önnövekedés folyamata. A pszichés vagy pszichológiai lenne az olaj, mozgás metaforája, a érzelmek, a lét gazdagsága és szépsége, abból, ami táplál. a kanócot a szellem lenne, pont az a hely, amely isteni tűzzel meggyulladhat.

Mindezek az összetevők alkotják az emberi lényt keressük a harmóniát a köztük lévő hierarchiával, a kanócot spirituális lévén küldetésünk csúcsa.

Az elme ez a végtelenségig kiterjesztett hely, ezt a fényt, az öröm, amely uralkodik a létezés zord időjárásán és mindenen a lét fájdalmai, hogy a megvalósítása felé tereljék.

166

( A szöveget szabadon ihlette Jacqueline Kelen )