Effraction faite   
de la main à la main   
" juste un petit sou Madame "   
pour me permettre de mener à terme   
le bien fondé de mon être.      
 
Fût-ce l'échec   
de ces maigres paroles   
un enténèbrement de la chose à écrire   
une adresse à mon père   
je sais que cela craque.      
 
Les chevaux de la pensée   
n'ont rien à faire d'un singe   
parvenu en ces années sauvages   
à se passer des jambes   
quand se cabre la souffrance.      
 
Tout est relié   
même le galero me tient de vêture   
moi le cardinal des offices   
décroché du prétoire   
telle icône désaccordée.      
 
Incinérer les allumettes   
est une réalité soufrée   
à réduire les livres en cendres   
d'une sainteté l'autre   
un verre de vin à la main.      
 
Les titres sont mes insultes amoureuses   
à se balancer le soir en été   
pour un  duel organisé   
dans les fossés de Vincennes   
sous les nénuphars du silence.      
 
Entre l'os et la peau   
il y a le vertige du regard   
à ne plus saisir la femme de papier   
là, assise sur le siège vert   
avec du sang par terre.    
 
( Le singe au siège vert -  œuvre de Sylvain GERARD  )

1108

L'outre mer   
au lavabo dédié   
pustule caoutchoutée   
en bord de bar   
disposé à marée basse   
contre le zinc   
à se mirer   
près du tabouret de l'enfance   
disposant un Gauguin tahitien   
advenu   
coquille nue   
sur le vieil océan     
à vaquer   
bras levés   
vers l'apôtre des afflictions   
martin pêcheur   
des aventures triées sur le bâbord   
à signaler dans la brume poisseuse   
le bruissement de l'eau    
contre les flancs du vaisseau.      
 
Je t'attends   
près de la table   
je t'entends   
par les coursives désertes   
chanter une contine   
pendant que mère-grand   
dans son médaillon   
ressasse lèvres pincées   
l'amour des livres   
empilés au bord du lit   
sans que claquement de langue vienne troubler   
les espaces s'emboîtant tel logos 
dans le glacis des événements.      
 
Au loin la ville   
de La Rochelle à New-York   
tout doux mon fils   
nous y arriverons   
et franchirons les ors de l'absolu   
à piqueter de particules lumineuses   
la caravane des brumes   
mouettes perdues dans un ciel étrange   
alors que jaillissaient les notes graves   
du sans souci sans lieu sans projet   
jusqu'au rien.      
 
L'air en sa liqueur bleutée   
rejoignait le barbouillé du comptoir   
pour se hisser   
à hauteur du hublot   
à voler de crête en crête   
de mot en mot   
le sourire sous le casque fleuri   
en méridienne de notre cap   
un cran par dessus    
à saisir par le col   
le vide écran de nos nuits    
puis franchir les écluses bruissantes   
quant force était de se dresser   
un trait au dessus de la flottaison   
dans l'ardeur de l'écriture.      
 
Garde toi mon fils   
de l'écume des jours   
tout autour disposée   
sur nos têtes couronnées.      
 
Il se pourrait   
qu'en terre nous soyons    
le babil bienheureux   
de la vie incessante.      
 
Même éphémère   
le poinçon du nouveau-né   
contrariant en ses principes   
nos pensées impensées   
évaluera notre trait de côte   
le long des golfes sages   
marcheurs infatigables    
de notre distraction à être   
semence de l'oubli   
ultime ricanement   
avant le petit tas tout gris   
de nos jours accomplis.      
 
( Le médaillon - fusain de Sylvain GERARD )

1107
 

De pâles lueurs   
dardaient en la demeure   
quelques langues d'amour   
à même d'élever   
sous le tamis des rêves   
la prière éternelle    
des corps enlacés.      

Ce bel ange   
indolent de la beauté du monde   
penché sur mon épaule   
palmes à la main   
échancrait à petits coups tout doux   
et ma bouche errante   
et mon cœur de douleurs ceint.      

Souvenez-vous    
grâce souveraine   
de l'ardent délateur   
des usines en mosquées   
brisant les usages   
pour que phrases se suivent  
telle salve d'avenir. 
  
Suivre le chemin   
corrige le dédain d'être seul    
le sang marquant chaque pierre   
de l'haleine haletante du crieur   
prompt en sa voix publique   
d'érafler par la ville encore endormie   
le pas des dames matines.       

 
1106

 

Dans l'instant   
je rougis de ta venue   
et ne puis toucher ta main   
de mon souffle   
en épanouissement   
de la riante promesse   
de pouvoir te faire renaître.      
 
Il y eut cet accroc   
des hommages répétés   
à la porte des temples   
alors que je quémandais   
les caresses naissantes   
d'un soleil virginal   
arrosé de rosé.      
 
À même l'argile prégnante   
je rompis le cercle des sphaignes   
pour d'un arc murmuré   
écarter les lèvres aimées   
de cette mort entretenue   
baignant la mélancolique nuit   
 d'étranges chevelures.      

N'y pouvant mais   
gonfler ses narines   
et prendre ailes de colombes   
font que le cœur palpite   
en fierté d'entretenir   
le souvenir des floraisons   
à même un doux baiser.      
 
 
1105

Egy, pokoli síkságok
hogy a fiatalság irtózik
nyissa ki elöl
A has
hogy jobban rám nézzen.      
 
Septembre au sceptre doré   
annonce fermeture de la maison   
quand passe soleil au firmament   
de la journée   
ma belle boulangère.       
 
titkolók voltak
árnyékjelenések
semmi sem akadályoz abban, hogy engedékeny legyél
a dalok által a rózsák mellett
Ó, a fény gyümölcse.      
 
Amint szeretett
amikor felragyog a hajnal
Ezt vettem észre a fejében
átfeküdt
magvas testét.      
 
Roulez à cœur perdu   
par les sentes ombrées   
nos âmes empenaillées   
qui devant l'âtre   
soufflent la romance.      
 
Két kézzel
égő orcák
legyőzték a tökéletlen szót
berúgni, à se défier   
avant d'éclore le lendemain.      
 
Gyűrött papír hegye
a bőségszarunál
a titkos kamrákon keresztül
levegőkört fújt
a szellem csöpögésének embriója.      
 
Ployons la baguette du sourcier   
par dessus la rime gonflée   
stance odorante des rires infernaux   
saisie sans linceul   
la joie fuyant la peine.      
 
Du pic épeiche de la forêt   
perché sans arrogance   
le menhir arguait l'accomplissement   
de tant d'années à soulever encore   
au passage des korrigans.      
 
 
1104
 

Écrire n'est pas d'éradiquer   
d'une plume grasse   
la virginité de la page.
   
Az út ezen az áron van.      
 
Nézd meg a sunyit
az idő múlása
egy halom okot okoz
és előkerült a holttest.      
 
Szintén úgy tűnik
bővebben itt
hogy ott álljon
a korlát gombjára lógott.      
 
minden tiszta.
  
az ajkai között
felemelkedik a kimerült vadállat csörgése.
    
" Mondd el magadnak, hogy megölünk ".      
 
Se tenir à l'écart   
en contrebas de l'octroi   
rend la chose facile   
telle tâche de sang du temps des cerises.      
 
Maradjunk csendben
az elágazásnál.
   
Fedezzük fel a titkos képernyőt
érvénytelenítések.      
 
Felemelni a vasistákat
a naplemente oldalán
kiteszik láthatóvá
az utat a nyílás helyén.      
 
A gyászoló lélek
késik a sánc felállítása
az értelmetlen írás előtt.      
 
Végezd a munkád
a fordított nap gyermeke
amelynek homályos sziluettje
temetni az ügyet.      
 
 
1103

Írni annyi, mint menni
ahol a látható megáll.    
 
Írni
be van csomagolva
nem tudva, hova megyünk.       
 
Az kell, hogy legyen
a nagy száraz kőfal előtt
viperák odúja
és vegyes kincseket.     
 
A kikötőbe kell érkezni
vándorlás után
partról partra
távol a viharoktól
és egyéb kellékek.      
 
Nem kell ott lenni
amikor számítunk rád
ujját a varráson
lassan felálló
a reflux nyomai közül.      
 
élni
könnyen
a szívére támaszkodva.      
 
olyan gyenge vagy
megadod
az Ön magassági igényéhez,   
ezt a teret
ahol nagy túrákat lélegezni
az elme napján.      
 
Írni
nem kell többé ott lenni.      
 
Írni
parafa legyen
a felháborodások tengerén
hogy minden ujjával érezze
a szemét réseit
figyelmeztető jelek
a lélek simasága.      
 
Írni
ez szintén,
csak,   
hogy átlépje háza küszöbét
semmiért.      
 
Írni
az, hogy azt keressük, amit már találtunk,    
egyszerű falusi idióta
fényfotonokat keresve.      
 
1102

nem csodálkoznak semmin
a vers fibrillumait
ha eljön a betakarítás ideje.      
 
A szürke lámpák fényében
ő divatos
hogy levágja őket.      
 
zsenge levelek
a lélek kitérőjének teljesítéseként
perspektíva működik.      
 
elnézést a késésért
haladnak a hullámok
az öröm apró kortyokban.      
 
Minimális üreges
anélkül, hogy a szív megremegne
sírnak a sziklák.      
 
Csak a tengert hallani
a kezek akasztják a ruhát
mint a szegély.      
 
ész vörös hajú
megengedte a szellemes nőnek
tartósan működni.      
 
karcsú ujjak
kettévágja a mérleget
az őrült szerelem gesztusával.      
 
Fleurs et eau
sommes en haut du promontoire   
une volée de passereaux.     
 
 
1101

A nap írok
részt veszek
megelőzöm.      
 
Le soir je lis   
Manière de voir en lettres bleues   
L'histoire des origines.   
 
És elhagyom, újragondolom
Kinyitom a Gyehennát
Múltbeli tények.      
 
Az idők sűrűjében
A benyomások lökdösődtek
Frank vadállatok szent lenyomattal.      
 
Chiaroscuro sfumatoban
Áll a menhir
Hogy mi lenne igaz.          
 
Hallótávolságon belül
Önuralom
Takard el a fájdalmat.      
 
Most a szél
Nem lehet megborzongni a cseresznyefát
Anélkül, hogy jönnének az emlékek.      
 
gyerekek és szülők
ropogtatni az ostort
rendezendő számlákat.      
 
Déjà vu
Már hallottam
És már holnap van.      
 
Máshol nincs több
A szépség fogasainál
Ragaszkodj halk gondolatokhoz.   
 
A levelek leeshetnek
Minden évben nem hallom őket többé
Több bejáratú házamból.      
 
A fedett sétányok
takarja el a halottakat
További háláért.     
 
maradj itt-ott
A megértés elutasítása
A konvencióval dacolva.      
 
kiadja magát
Formálja a jövőt
Arra, ami lesz.         
 
Távol a listáktól és a többi kibontakozótól
Követtem a fehér tollat
Az értelem ágai.      
 
De chemin   
Point   
Juste les formes de l'illusion.      
 
rendezni
Sorbaállás nélkül
Visions ajánlat.     
 
A megsértésen keresztül
Láttam dohányozni
Az első tűz.      
 
A sors kis kezei
A reggeli puha bőrre
Azt javaslom, hogy jöjjön a szellem. 
 
Ha egy kicsit sántítok
Félelemből és csodálkozásból
Összetörni a hétköznapi mondatokat.     
 
Tehát mindentől megfosztva
Lehetünk jóindulatúak
Oda, ahova megyünk.  
 
1100

A szélén
A vízparton
A felhők kibontakoznak
Késő estig.      
 
A tenger emelkedik
Algákat és műanyagokat hozni
A tengerparton zajos gyerekekkel
Hadd feddjenek meg a szülők.      
 
Fruits de mer et crêpes sarrasines   
En fond des luette    
Signent d'un cidre brut   
Le bulletin de bonne conduite.      
 
A boróka és az alma kombinációja
Ádám és Éva
Gyűjtsd össze a parti csomókat
A guinguette füzére alatt.      
 
Együtt
A hegyi kőris vágásánál
A Nap lenyugszik
Vörös és sárga ujjaival.       
 
Felmenni a torkolatba
A Scaler kék osztrigával
A vasárnapi lapátján
Lengessetek imazászlóitokat.      
 
Elhalad egy vonat
Az északi hídon   
Ott egy labdát adnak
A makacs gyerekek emlékére.      
 
1099