elfogadni az életet, tisztában lenni valamivel tudatában lenni valaminek, magunknak ebből a részéből aki növekedésre törekszik,hogy feszegesse a határait, válaszolnikérésre, egyetérteniazzal, ami van, részvények általamiről nem tudunkok-okozati komplexitás de ez pillanatnyilag helyesnek tűnik számunkra. ég, így felmelegítem magam ; után jön az adaptált sorsolás.Minden a távolságról szól kívül a perspektíván, amely egyedül fennmarad, olyan perspektíva, amely nem feltétlenül jelenti az igazság, de ki kompenzálja, aki megbocsát, ami energiát ad, aki szeret és nem okoz nekünk csalódást.
És ha fáj minden bizonytalanságokat és vezetett bennünket a létezés kockázatának felvállalása felé felelősségének sérelme nélkül mi fog történni !
Volt a megerősített parúzia ideje ahol ennek ellenére elvittük a kulcsot a mezők, csak hogy ne legyen inkább a szokások körében és megpillantja a rendszer túlzásait.
Az ésszel és a jó természettel vége a víz ott sok zuhatag volt és esések, amelyek elvittek minket önmaga másik oldalára, ezt a csekély sértést önmagával szemben, ez a széllel teli vízbőr kaland.
A sors furcsaságokat sző, az óra számlapján van zihál a gyengédségtől. állj meg a farkasforrás közelében előjáték az evésről való gondolkodáshoz vagy megeszik, megfontolni a látogatások chiaroscurója derűvel, kicsinek lenni törődik az éhségével éppúgy csak az alvásigényével és találkozók.
Az alját pára borította a völgyből, szitálás hozott cseppek az arcon, a hideg megszállta a testet.
Egy őzike jött ki az erdőből rögtön utána egy őzike amitől talpra állítottam a nagy tölgy felháborodott azon elkezdődött zivatarok fő ágai de kinek az ellenálló erő megremegett lényem.
újrakezdtem az ost szolgálatát. A lord várt rám. Biztos megint esett az eső békák. Az út felfelé haladt. Ezt a halom után tudtam a lejtő lefelé lenne, hogy a falu tere az lenne susogó színektől és hangoktól, hogy enyhe vitalitás dúlna testek és lelkek addig hadd csengesse a harangláb a tizenkettőt déli ütések.
Szóval elmegyek, munka elindult, trollok kíséretében és a dzsinnektől egészen a pontig nincs visszaút, ahol a halál csatlakozik születés, a szentélybe, ahol minden megnyugszik a kőrisfa közelében és a basswood. Újjáéledésének kezdetei élet.553
Szentély a fogak vezetése a tengely elején apró lépésekkel a virágok útján Érzem az illatokat a mimózából felvidéki alapozóm hívó méz szóval kabócák csiripelésétől méretezett a hullámokkal lovagolva a kimondó hangon a sótól kifehéredett orrlyukakba a marék szalicornia egy karnyújtásnyira pálinkaa győzelem felé.
Ügető tempó hitte a megkeményedett homokba ütköző paták a Metafora elő az árnyékból zörgő csigolyák göndörödik a szélben. a megalit elfogja a madarak repülése a tengerparton a szén gyors áthaladása egy erdei jelenlét fehér lapján.
Ezt a kalandot a soros objektumon túl hajlítási idő válogatós kiegészítés eltakarja a rejtély törmelékét finom nevetésre és fennhéjázó babonák. Ezt a kalandot túl az értelem és a hívás hajlítsa meg a teret halálos intézkedések amelynek ellentét nem lehet hogy mozdulatlanság szilárdan a fülére ültetve a párbeszéd középpontjában. Tegyünk nagy lépéseket mindenki ki és ő be ahol minden összejön minden összejön az augusztusi ködben lefedve az ásatásokat a magas fal megmászása puszta kéz hogy ápolja a sas odúját miközben alulról táncol az elme vándorlásai hipotetikus szürkületi függönyök mögött.
Ne tévedjünk el aki megtagadná a csipet sót a hajnalvezetők nyelvén ? Legyünk a béke világának lángja Legyünk a nyitott építészet kegyei Legyünk gyűlölet és vakság nélkül szilárd elemek anélkül, hogy kibontaná a tiédet az enyémről egyetlen szem elérhető közelébe a szeretet és a bölcsesség színében legyünk a csók az ajkak összecsapása előtt.
Quelques bribes de mots au vent venus au risque de passer pour un vieil orignal aux bois velus. Puissent quelques passants les saisir en sourires à l'hiver vingt et vingt sans qu'oubli se fasse à l'aube de ce qui vient alors que tout est en nous. Sans prudence à consommer pour le meilleur de soi en ouverture à l'autre. 550
Ötletekgondolatokálom nedvidőn kívüli repülésmiért nem voltam finom porevakuált agyarai és csőreia feledés edényeiben.A karaván elhalada szél felemeli a vitorlákatpatások csattognak a vasútonki a csillagok járatábóljelvényes útjukat folytatvamarad a galagonya hajnala nap visszatérése.test és szívünnepélyes időben összehívjáka strand fogadja a túlélőketa tenger alatt orgona szitálásjeges ujjbegyekaz ősök botját szorítva~ felemelkedik a hang.Az éberség itt vanbistre színűa szikla lejtője felé orientálvaötleteket kivágnikis bőrcsíkokbanaz ívelt füvek között röpködő szellemaz emlékek igája alatt.Az éberség felméri a távolságotAz éberség összegyűlik a táskájábanaz ezer vétségbéke idején elkövetettahogy a katona takartasíkságok és erdőktalmi vasszilánkok.Éberség gyerekkorombanne engedjük továbbelásott kincsesládákhoza gonoszság felemelkedésevegyes jelek és porkarunk konzolja felémegpecsételve az illúziók arroganciáját.Éberségutolsó hívásomkioldott övekne hagyj ötleteketmegszállta öregeink mosolyát.Legyünk büszkék és egyszerűeka nagy felfordulás előtt.548
Olyan gyönyörű a tenger habjaiban az egész világ tavaszi jávorszarvas hogy a tél úgy rendezi
Felmérem bőröm egyedi tunikáját hogy a vágy simogat ezt a különös utazást csak a szerződés teljesítésére
Hagytam, hogy elhalványuljon halottaink arcát a fejlett gyökerek mentén ezektől az emberektől, akiket szeretek ezek az utazók dagályban húzott a jávorszarvas nomadizmusáról
Az igazság királyi ő a semmi húga csak a jeges szélre jellemző vándorlásában megérinti a szívet
A címlapon kiderült az évek alatt intsen nekem az ablakon búcsút azoktól, akiket szeretek
A fényt az elme sötétjében keresem és elutasításaiban lásd a jelent az elvárások szétterjedtek az asztalon a lakoma morzsái között
Várom a gondtalan könyvet eltemetett életek lámpaoszlopa alatt mint a piszkos üveg felfedi az ujjlenyomatokat a vérző szív körül vereség azoknak, akik készen állnak a migránsok kirepülésének megszervezése
Elkerülhetetlen kudarc ellentétben azzal, amit hallok a hang egy lecke Jacques a bátyám a másik oldalról A vesztesek között nyerek mint a rászegezett denevér istálló ajtó
én diadalmaskodom az áldozat törlésében szántott földeken ok nélkül következmények nélkül Leküzdöm a veszteségeimet mosolygás csattogtatja az ujjait beszéd nélkül tudomány nélkül hanem a hátsó ajtón távozva nyitva hagyni ahol hordható égési sérülések keletkeznek hiányzások
Szóval elsüllyedek az edények charivarija előtt a konyhábóla falhoz dobták egy tál az ujjaim között egy közönséges tál egy tál, amelynek a peremén a szilánkok egy koldustálat elfelejtette a gyerekjáték a melléklet törlése
Időt tölt én berce d'illusions amikor kinyújtom a kezem minden lépésnél anélkül, hogy a gyönyörű kifejezés elérné
Tényleg meg kell nézni megközelíteni magát lelkiismeret nélkül mik vagyunk mi tapasztalja meg a szükséges sokkot felvilágosít bennünket hogy egy kicsit többet mi vagyunk menj arrafelé ~ a rákjárás Nem hinni ne váljon képpé mer a nádas nádszála lenni a harmadik meghajlott a párbeszéd során hogy a könnyeit a fűrészporban tárolja vázlatok
Egyedül lenni mint senki hogy a kutatás haladjon előre chip ugrással a sárral borított katonazubbonyon megdermedt a repeszszilánk
Örömben lenni módszer nélkül ne azt nézd, mi fáj ne gondold, mi jön legyen a grapeshot véletlenszerű szerencséje együtt élni amivel összegyűlik a másikban magában
