Élvezetből   
ezzel a fehérséggel   
nagy magasságban   
Elment   
fáradt szandál   
lógó karok    
la casquette de travers   
az ösvény mellett   
a folyó felé   
hogy visszanyerje   
barátja a kapitány   
a halászkirály   
a testvéri szerető   
egyedülállók   
Lámpák   
frank   
a parton   
szétszórt ibolyával   
a nyitásban   
az égből   
fák   
arcok   
barátom, a költő   
részeg a valóságtól   
vándorlásában törékeny   
érzékeny a hatalmas fájdalomra   
remény hozója   
zavartalanul biztosítva   
Testvériség   
nem sértő   
az ő szerepét   
álom készítő   
ezekkel a figurákkal a táskából   
húsból és lélekből készült babák   
mint megannyi tükör   
elrendezve a fapadon   
találkozásunk jóvoltából   
hol kell a rendetlenséget   
az előtérről jössz   
én magányos éjszakákat   
meggyőződve   
átadni értékeinket   
tengerimalac készítése nélkül   
a házunk előtt    
a világ   
akinek annyival tartoztunk   
mon   
a szeretet igénye   
a másik   
a szív ajándéka.        
 
 
 524