Törpe és törékeny
amint a világra jött
nem volt szeme
csak az egeknek.      
 
Sürgősen ártalmatlanítva
az esküvői kapuban
visszament dolgozni
ujjaival a csempét ütve.      
 
A csörgő megfordulásra késztette a zarándokokat
mint a hó tavasszal
repült a csipke
a pillanat ilyen harangjai.      
 
Még véletlenül is váratlanul érte
a szenvedély jeleit táncoltatta
magáévá téve az ágak megfogását
hogy a reggel egyértelműen felfedezte.      
 
A fenti tér
visszaküldte a késeket
menet közben dobták
a feledés szürke falaival szemben.      
 
A lenti tér
a sötétség díszítette
szélesre nyílt
elágazó karjait.      
 
Az elfek népe
rákattintott a gombra "uszony"   
remegő szárnyakra
kövesse a Valódi variációit.      
 
Szabad és álmatlan
a csaták és születések anyja
az ismétlés miazmáját váltotta ki
egy új nap pályáján.      
 
Hasta luego
ampelopszis a fogak között
parfümöt és hajat terítsen szeretett lábaira
az elme végső rablása volt.      
 
 
1050