Az utca

 
 
 Lejárt krémből    
 egy kartonfazék alján    
 elkészítette az ételt    
 mint egy tétova légy    
 az ablakpárkányon.        
  
 A fapad koszos volt    
 egy újság megteszi    
 kérdezni    
 kosztól edzett köpenyében    
 enyhe eső alatt.        
  
 Aztán döbbenten kelj fel    
 mert a járda mentén    
 billeg néhány lépést    
 az egyenes fák sikátora felé    
 fogazott levelekkel.        
  
 vannak napok     
 ahol a sűrű felhő    
 habozik áttörni a nyomorúsággal szemben    
 ahova löktek minket    
 a holtak sikátorában.        
  
 Poggyász, pont    
 egy jó esőkabát, pont    
 zárt cipő, pont    
 gyapjú kesztyű, pont    
 egy csipetnyi mosoly, pont.        
  
 Szőrös, kócos haj    
 utcáról utcára járt    
 ülni egy épület lábánál    
 két kutyás szar között    
 fekete bevásárlótáskáját szorongatva.        
  
 A papírlapon orvoshoz kellett mennie    
 de elfelejtette    
 és a szociális munkás    
 ugyanaz
 egy nagy szürke macska csendesen elhaladt mellette.        
  
 A lenyugvó napon    
 meg kellett találni a helyet    
 döcögni talán feküdni    
 a forgalom állandó zajában    
 ami csökkenne.        
  
 Ismerte a környéket    
 mióta vándorolt    
 korunk embere    
 látótávolságon belül    
 hogy felkínálhatnánk neki.        
  
 Viatikuma volt    
 rágcsált fülű plüssállat    
 az őt kísérő kutya    
 némi meleg idő    
 és sarki hideg, egymás után.        
  
  
 741 

Válaszolj

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra. A kötelező mezők meg vannak jelölve *

Ez az oldal az Akismetet használja a spam csökkentésére. Ismerje meg, hogyan dolgozzák fel megjegyzései adatait.