Mászás puszta kézzel    
sima fal    
a feleslegtől megmerevedett kötelek    
a zongora mély hangja    
kockáztatott néhány óriási lépést    
az elvárások földjén.        
 
    Fogadjátok el a hatalmas fenevadat    
vastag páviánokkal szegett agyarai    
a susogó levelek sikátorában    
kanyargó bükkfák között    
anélkül, hogy meghallották volna a hívást    
a farkas szökőkút felé.        
 
    A fény ellen    
a nap glóriában    
a főnöke körül    
a herceg    
porfelhőben    
remekül ment.        
 
    Az idegen hosszú ujjai  
fekete-fehér billentyűkön    
kalapálta ki az édes hangot    
a búcsúról    
legalább    
tiszteletben tartva a csend érintését.        
 
 
590