AccepterEzek a dolgok az életben, amelyek boldogtalanná tesznek, sérült, mérgesazok a dolgok az életben, amelyek voltak és vannakés mégisminden helyzetet el kell fogadniahogy jönakárki is őez olyanígy, Mostez történt .Az érzés megfelelő időpontja utánne maradj a halogatásbanaz elfogadás után reflexió, majd cselekvés következik. Az elfogadás nem menekülés a helyzet előlaz arcába néznevezd elértemfelismernien avoir connaissance parfaiteszembesíteni azzal, ami igazán számít számodra. Örömezt a nyugalmatez az állapot, amikor szomorúság és szerencsétlenség nem támadhat meg minketezt az ajándékot, amit meg kell adni és a másiknak adnivégső önjelenlétaz orgona tökéletes zenei akkordjamélyen.125
Akármit csinálszott lennivárakozáshogy mi lesz a páncél kettészakadásávalvagy nem jönnem számít, mert ez egy jelhogy senki nem tud különbséget tenni a jelek között . memóriamit gondolhatnak rólunk az emberekmiután elmentünkjelentéktelenné válikamint a háztól-házig próbálkozás és hibataníts meg minket egyszerűen "látni" .Oda megyünk, ahova akarunkgyűlölet és élvezet nélkülcsak azzal az örömmel, hogy lehettemet d'être jusqu'au point de non-retouregy lény a lények közöttegy kicsit lennilények teremtőjea semmi felé menetelveahol minden megáll és folytatódikahogy az univerzum tágulanyag és energia cseréjeakinek az elméje nem választható el egymástól .Árulunka másodperc apró töredékea szeretet üzenetea te vagy az enyém életérőlnem számítmivel a közteshogy mi különböztet meg és egyesít bennünkethordozza a "mi" legfőbb .124
Szerelje fel a panasztEn volutes lentesSourde tornadeJusqu'au regard amèneFigé par la sidération .A kosár fogantyúja fonandóD'entre les objets sacrésLa passiflore épanouieRagrée le sens de la vieLe maudit est passé .Séta a meredek ösvényekenLe limon colle aux piedsS'entrouvre une lueur diaphaneD'entre les voix des suppliantsLâches dans leur penchant à la servitude .Az oszlopbanL'humanité investit les lacets de la montagneAscension régulièreAux rythmes des cymbalesEt des oriflammes claquant au ventVers le Très Haut .A cizellált arcok tele bölcsességgelSe mêlent aux lancinantes mélopéesConjugaison singulièreOffrant refugeÀ nos âmes éprouvées .123
Friss pigmentált eper lila ajkai között gáláns kísérettel ment narancsvirágok és madárdal elvarázsolja a társaságot kecses pillantásaival és mozdulataival .
Egy hangzatos akkordról, tele törött üveggel és a karibu nyávogását ő szervezte a hangversenytermet menj, ahogy tollak .
Olyan formás, mint egy hím túzok a kántor előrement a gödör széléhez hogy hangosan kimondja és tisztázza az étvágyát a szent fiasítás után .
Akkor hallatszott az arénába vezető alagútban a vadállat patáinak csörömpölése mintha gyorsan kellene hagyja abba a veszekedést és találkozzunk e gyilkosság környékén .
A friss eperből romlott lekvár lett, a kántor eruktációja szétrobbantotta a rizspapír falát, a karibu síri akkordja megfázott amíg elkészült üvegharang alatt csomagolt és készen áll a felvonulásra .
... víz alá tettem a fejem ! és mivel nem volt elég eltörtem a fürdőkádat nagy rúgásokkal a cipős csizmával hogy meghalljam azt hogy a túl olyan mint itt csíp és büdös .
................. Amikor a jelenlét nem a találkozón van amikor a Győzelem kéznél van .
Ő
érdemes megtanulni nézni és hallgatni, mert szó sincs róla
hogy passzívan alávesse magát annak, ami csodálatosnak tűnik. De
mit nevezel hallgatásnak ? mit nevezel nézelődésnek ?
Amikor a lét átadja magát a saját elérhetőségének, hogy ő
ellazult szemlélődő testtartásban van, hogy kiürül a maradványoktól a
múlt, majd belevág a formák játékába, színek, kötetek és
hangokat. Áthatja a jelen.
És a macskakövek alatt, a strand ; a lábunk alatt
leereszkedés a normalitás iránt, Teremtés. Az, amelyik egyesíti az egységet
mögöttes érzések. A lény ott van, ebben a magányban,
ebben a nem-kettősségben. Ennek a magánynak a hatásos megtapasztalása
belsejét és annak barázdáját nyomon követi.
Azoknak, akik kreatívak, rázkódás van
minden, van utalás önmagára.
Ezt az ételt egy másik rendelésből szállították ki .
Ez a felelősség nyitott szívvel menni quitte à se laisser bousculer par les énergies du lieu .
Keress lelkesedéssel .
közeledj a szellemhez .
A bölcs külső halála a belső születés azoké, akik keresnek .
La neige et le froid contractent nos volontés a lényeges körül .
Nem fogjuk felfogni a kristályszívű szarvast anélkül, hogy ne lennénk a vadászok és ha zsibbadt ujjaink túl gyorsan meghúzzák a ravaszt ne zúgolódjunk ezen az ügyetlenségen lehet, hogy a halál és az élet között van valami más tellefloraison toute de respect et enjointe à ce qui est .
A köd jegesíti a fenyőfákat a múló napok rekviemje kíséretében félelmetes antifóna .
Boogeyman Joy dermesztő ujjbegyek hogy a szalamandra ellen kellett felmelegíteni arról az éles fájdalomról, ami közvetlenül az óra folytatása előtt gyötört . Antenna tüske életre a hullámok vadul a fehér hullámok fölött fagyos krém a téli napsütésben fellebbezés nélküli megfázás által .
Egy lakat hidegen zárva lógott az emlékek hídján a Pont des Arts átkelése utáni napon emeld fel a halott szerelmek szívét érzelmek transzfigurációja az igazságos rend Tuileriák felé menetelve a szórólapcsomagot a táskában kézről kézre ne csak mondd, csináld is és öltöztesd be papírral a park csupasz márványait ennek a pályának az abszcisszán a moire-tól a győzelemig a holnap ívelt reménye, amely énekel .
Expurgé d'entre les mousses inoculé par ses dendrites mémorielles hors déni a rejtély nézi darde et reflète l'occupation du lieu de lampées gutturales et festives de ces rencontres la nuit tombée sur le pas des portes de ces romances trop tôt dites puis oubliées au petit matin désœuvré au passage des poubelles sage remise en place après fête les formes et les élans au fourreau attendre des jours meilleurs que surgissent à nouveau les mains tendues les sourires discrets les invitations surprises et s'entendre dire que c'est beau la vie lorsque le linge est dépendu se méprendre de l'innocent clin d’œil échangé entre deux draps cascades de rires au milieu des voiles ensoleillées ailes d'anges frôlant la fraîcheur matinale juste un frisson à retenir juste l'oblation à recueillir la chaleur aux joues sans frein faire éclater le bourgeon d'un baiser doux et soyeux pour l'amour de Dieu pomme d'api d'api d'api grise pomme d'api d'api d'api rouge .
Vite fait bien fait la visite à ma vieille amie silencieuse affligée d'un dégel ses vitraux calmes papillons de couleurs paupières repliées sous leurs sourcils chafouins de blancheur maquillée .
Le vaisseau est à quai aucun mouvement ne trouble sa quiétude le monument aux morts monte la garde la fontaine roucoule perle rare et joyeuse pour jouer à cache cache enchâssée par les fientes de l'étrave à neige .
La voiture rouge se gare les essuie-glaces s'immobilisent les portières s'ouvrent et claquent des hommes en bottes de caoutchouc et casquettes sortent les mains dans les poches de leurs larges pantalons ils disparaissent .
Puis réapparaissent et entrent dans le café un déca-crème rallongé et un nature non un bock des bruits d'animaux en fureur exaltent le fulminant percolateur .
" L'ambiance commerciale est-elle de retour à Orcival ? " " A Besse y'avait le trophée Andros et la Saint Cochon " " Superbesse ne connaît pas la crise " .
La cuiller tapote la tasse ça cause d'un colibri qui ouvert puis fermé vient parfois faire un tour par ici .
Goudron et neige coexistants en dicotylédones semi-sphériques les naissances arrivèrent rapidement sous la lunaison propice .
Goudron et neige de salissures moirées la plaine s'encapuchonna sans que filtre le regard .
Goudron et neige ne dépendant ni d'Eve ni d'Adam les semelles laissèrent leurs empreintes sur la livrée sénescente des brumes .
Goudron et neige sevrés de soleil arrimèrent la grand'voile pour ceindre d'une étole le démarcheur du beau temps occupé à pelleter devant sa porte alors que la burle hurlante suppliciait arbres et poteaux .
Goudron et neige se mirent en pâmoison à mesure du dégel lâchant au passage les stalactites de glace venant exploser au pied des murs codicille m'enjoignant à poursuivre la quête .
